Vajon miért nincs időnk semmire? Mert eggyel kevesebb kevesebb nap van a héten, mint kéne

  • Befizetetlen postai csekkek, banki hercehurca.
  • Egy darab szakadt zsanéron lógó sufniajtó.
  • Leégetésre váró szemölcs. 

Tényleg csak néhány azon dolgok közül, amikre általában soha nem jut idő, pedig ez lehetne nagyon másként.

A baj az időnélküliségnek fejet hajtó kishitű hozzáállásban rejlik.

nemyo760

Pedig az idő megzabolázható, csak bátorság kérdése.

yo760

A kor meghaladta az időnket

A cikk eredetileg azt a címet viselte, hogy:

  • Pont a zsidók miatt nincs időnk bankba menni.

Ezt különböző okok miatt megváltoztattuk, pedig egyébként hunyorítva még meg is állná a helyét. Ugyanis az ókori babilóniaiak mellett pont a zsidók pörögtek először a hét napos héten, amit később átvettek a keresztények, majd - mint az tapasztalható - nagyjából az egész modern világ.

És ez minden dolog rákfenéje, be kell látni ugyanis, hogy a _rohanó világ_ kihívásai nem férnek bele az ósdi, több ezer éves hét napos hétbe. Úgyhogy az e-ügyintézés, e-csekk, McDonalds, stb. tökéletesítése után már csak egy kézenfekvő megoldás létezik, ha szebb életet akarunk.

Felszegett fejjel új alapokra kell helyezni az időszámítást!!!

Át kell alakítani a jelenlegi időhorizontot, hogy úgy érezzük, több fér bele. Tehát kell még egy nap: beékelve a hétfő és a vasárnap közé.

(Ez tudományosan nagyon oké, ugyanis a fizika csak a napot és az évet ismeri, mint egységet. Minden más beosztás, szeletelés csak az emberi belátás szeszélyén múlik.)

Az új nap se nem lenne hétköznap, se nem pedig hétvége. Dolgozni mondjuk - pár kivételtől eltekintve - nem kellene, hanem olyan nap lenne, amibe bele lehetne tenni minden olyan mocskos dolgot, ami megkeseríti a hétköznapokat vagy lopja az időt a drága hétvégétől. (Útlevél, kocsimosás, fogas felfúrása, különóra, stb.) Akinek meg végképp semmi dolga nem lenne, annak pedig ez home-office nap: kis ráhangolódás a munkára, utánaolvasás, e-mailezés. Vagy sport, mozi. A heti negyven órás munkaidőnek ettől még nem kellene változnia, sőt, nem változhatna! Aki mondjuk banki alkalmazottként beszívja a nulladik napot munkanapnak, annak a szerda vagy szerencsés esetben akár a péntek lehetne a lazanap. A nulladik nap várt hatásai:

  • stresszmentesebb, kipihentebb és felkészültebb társadalom,
  • betömött fogak, befizetett csekkek, elolvasott könyvek,
  • igazi nem aggódós, nem leckeíratós, este még simán fröccsözős, easy vasárnap,
  • bővülő foglalkoztatottság, mert például több postai alkalmazottra lenne szükség.

Legfeljebb 52 helyett 46 hét lenne egy évben. Nagy ügy.

Kihez lehet fordulni

Érdekes kérdés, hogy egy ilyen régóta közmegegyezésnek örvendő, relatíve kevésszer feszegetett szabály hol van lefektetve, illetve kinél érdemes kilincselni, ha aggályaink támadnának vele kapcsolatban. Nem létezik ugyanis nemzetközi időhivatal, látszólag úgy hét nap egy hét, mint ahogyan az ég is kék. Pedig létezik regula, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, közismertebb nevén az ISO 8601-es számú szabványa fogalmazza meg, hogy mennyi nap is egy hét.

Szerkesztőségünk levélben érdeklődött a hivatalnál, hogy van-e mód, és ha igen, akkor miként, a hetek kiterjesztésére. Mivel részletes társadalmi/gazdasági hatástanulmányok egyelőre nem állnak rendelkezésre, az engedélyeztetési folyamat eltarthat egy darabig, de természetesen minden érdemi lépésről beszámolunk.

---

p.s.: álljon itt kommentár nélkül két adat a múlt nem hét napos heteiről:

  • az ókori köztársasági Rómában a nyolc napos hét dívott. A plusz egy amolyan shopping day volt, nem összekeverendő a vásár-/vasárnappal. Tényleg shopping day.
  • 1929 és 1940 között a Szovjetunió első ízben az öt, majd a hat napos héttel kísérletezett.

És amúgy minden, amit az időről tudni érdemes:

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;