"A Szigetnek kifejezetten jó, hogy Orbán Ráhel nálunk volt gyakornok"

Magyarország hírét nem túl sok dolog viszi a nagyvilágban. Ez a kevés:

  • Puskás Ferenc és kortársai egyre halványabb emléke,
  • a pornó,
  • néhány meglepően unortodox politikai manőver,
  • és a Sziget.
  • (Meg talán már a romkocsmák is.)

Az Aranycsapat nem teljesít már sehogyan sem, a felnőtt szórakoztatás eléggé felemásan, a politikusokat meg hagyjuk is. Minden remény tehát az egy szem Szigetünkben van, és a tavalyi évet elnézve az is eléggé döcög. 2013-ban a fesztivál programja és látogatottsága is eléggé alulmúlta a várakozásokat. A nagyszínpadon headlinerként kaphatott helyet egy David Guetta giccs-show és Mika is (a többire már nem is emlékezni), a látogatók száma pedig nagyjából húszezerrel volt kevesebb a megelőző évinél.

Egy hét múlva Sziget. Megkérdeztük Gerendai Károlyt, a fesztivál alapítóját és ügyvezetőjét, hogy

  • a bibis tavalyi év után az idei jó lesz-e,
  • de tényleg, kell-e még a Prodigy,
  • miért mondják, hogy pláza lett a Szigetből,
  • puncsol-e a Sziget a kormánynak és vissza.

SONY DSC

Bérletből sok fogyott

Most úgy tűnik, hogy a Szigetnek sikerül kimásznia abból a gödörből, amibe tavaly belekerült. Az eladott bérletek száma 25-30%-os növekedést mutat, ami több pozitív változás eredőjéből jött össze.

A szervezők egy héttel kibillentették a fesztivált a hagyományos időpontjából, ami jó pár éve holtidőnek számított az európai fesztiválpiacon, és ami miatt egy csomó sztárról lecsúsztak korábban - a program érezhetően erősebbre is sikerült, de nem csak ezért.

Hogy fér bele a jobb programba a Prodigy?

Természetesen a szervezők is kaptak már tanácsot arra vonatkozóan, hogy esetleg lakást is vehetnének a Prodigynek, ha már egyszer annyit játszanak a rendezvényeiken. Csak az van, hogy a Prodigy egy állandóan kért fellépő, és nem csak a magyar, hanem külföldi részről is.

A Szigetnek ez pedig eléggé kapóra jön, mert zeneileg az egyik legnagyobb kihívásuk, hogy átfedésbe tudják hozni a jócskán eltérő magyar és nemzetközi közízlést. A Queens of the Stone Age miatt például biztosan nem sok napijegy fog elkelni (amit főleg a magyarok vesznek), pedig a külföldiek mindig nagyon kérik őket. Ezzel szemben a magyarok részéről állandóan követelt 30 Seconds to Marssal sem adnának el túl sok bérletet (amit főleg külföldiek vesznek), pedig idén is ők hozták a Volt nézőcsúcsát.

"Ráadásul a Prodigy nagyon megbízható produkció: fix hetven perc, lemennek a slágerek, a közönség pedig tutira elégedett, pont."

Bizonyos törvényszerűségeknek  tehát meg kell felelniük, amikor programot csinálnak. Nem tudják a sokak számára unalmas vagy érdektelen mainstreamet kihagyni a programból, különben rétegzenei fesztivállá válnának, amire nem jönnének el ennyien.

"De például azt számon kérni, hogy miért szeretnénk elhívni a Soundra az Avicii-t, arról azt gondolom, hogy rossz ajtón kopogtat, aki ezzel baszogat. Ott a programnak egyszerűen része a mainstream elektronika, nagyon sokan arra vesznek jegyet. Az, hogy nekem kifordul-e a belem tőle, az egyáltalán nem számít."

SONY DSC

Hová lett az IGAZI Sziget? Reklámok vannak már csak ott meg AXE-zuhanyzó :((((((((((((

Az, hogy a Sziget olyan lenne már, mint egy pláza, Gerendai szerint abszolút nem igaz. A kezdeti időkben, amit mindenki a Sziget hőskorának tart, sokkal több reklám volt mindenütt, azóta a reklámfelületek folyamatosan csökkennek,

időközben viszont divatba jött szidni a hirdetéseket. De ha egyébként meg úgy teszem fel a kérdést, hogy azt a pénzt többlet jegyárban kifizetnék-e, amit a szponzoroktól kapunk, kevesen szoktak igent mondani.

Hogy a Sziget hangulata megváltozott, az főleg a növekedésnek és a nemzetköziesedésnek tudható be.  Az első rendezvényen napi kábé hatezren voltak kint, lényegében csak magyarok, szóval akár mindenki ismerhette is egymást. Ehhez képest ma a családiasságáról híres Fishing on Orfűn napi 8500 a limit, a Szigeten pedig egy átlagos napon 70.000-en vesznek részt. A Sziget feeling azonban sosem a családiasságról szólt igazán,

"hanem hogy az egy más világ, mások a játékszabályok és olyan az egész, mint egy elvarázsolt kastély a maga jó értelemben vett idióta figuráival, egy barátságos, sokszínű  és közvetlen közeg. Ez meg bármilyen nyálasan is hangzik, őszintén azt gondolom, hogy ez a mai napig is kurvára így van."

A nemzetközi bővülés miatt jó pár nyelvi kötöttségű program – például a Szabadegyetem - is el-elmaradt az évek során, mert a közönség kikopott róluk. Ez a szervezők között amúgy is állandó vita, hogy van-e szükség ilyen jellegű programokra, amik önmagukban nem adnak el túl sok jegyet.

NULLSZALDÓ

SONY DSC

A nullszaldós, sőt még rosszabb eredményekre azért is van lehetőség, mert a Sziget ugye egy elég nagy portfólió része. Tavaly például a Sziget maga veszteséggel zárult, de a jól sikerült Volt és Balaton Sound ezt balanszírozni tudták. Erre építeni azonban az eltérő nagyságrendek miatt elég necces: a Sziget költségvetése nagyjából 3,65 milliárd forint, míg a Volté 800 millió. A Sziget tehát kicsi veszteséggel is könnyen okozhat nagy galibát.

A Sziget Művek persze messze nem lehetne ekkora, ha egyes rendezvényei nem lépnek ki a nemzetközi színtérre. A magyar piacban nincs ennyi szusz, sőt egy ideje még szűkül is: a 2000-es évek közepe óta a fesztiválozók száma nem, csak a rendezvényeké nő. Közülük nagyjából mindenki belement abba az árversenybe, hogy még ezer forinttal olcsóbban adják ugyanazt a közepes programot, így azonban nem képesek fejlődni. Ellenben a magyar viszonylatban nem olcsó Volt ügyesen begyűjtötte a Szigetről a nemzetközi invázió miatt lemorzsolódott több ezer magyar fesztiválozót. A Sziget és a Sound esetében tehát nem is kérdés, hogy a szintén nagyon szűkös nemzetközi piacon versenyeznek, és a tavaly indult, a Sziget afterpartijának tervezett, amúgy is elég rétegzenei B my Lake-et is ide nevezték a szervezők.

A Sziget és a politika

A Sziget nagyon hosszú évekig volt célpontja különféle politikai baszogatásoknak, főleg a választások éveiben, elég jól be lehetett vele kerülni a híradóba.

Valószínűleg a szigetes csetepaték nélkül ma nem Tarlós Istvánnak hívnák Budapest főpolgármesterét sem, hiszen az országos ismertséget ezek a közszereplések hozták meg az akkor még ismeretlen kerületi vezető számára.

Az utolsó ilyen húzás Tarlós közterület-használati csörtéje volt, aki az akkor nagyjából hárommilliárdos rendezvényre 2,5 milliárd forintos közterület-használati díjat próbált kivetni. Ezt azóta talán már be is látta, hogy képtelenség volt, de érdekesség, hogy ugyanattól a tanácsadótól kapta ezt az ötletet, akitől annak idején Demszky Gábor is. Kezdetben Demszky is szerette a Szigetet, az első rendezvények nélküle talán létre sem jöhettek volna, de a választások évében ő is nekiment a fesztiválnak. Tarlós egyébként a Magic Mirror (LMBTQIAP-helyszín) programjai miatt is akarta már lefújni a Szigetet, bezzeg később Gerendainak még esküvői tanúja is volt.

A Ráhel

Orbán Viktor legidősebb lánya, Orbán Ráhel a Szigetnél volt gyakornok 2012-ben, sokak ezt hatalmi dörgölőzésnek tartották.

"Eleve ő jött hozzánk, de az meg nem lett volna tök béna helyzet, ha azt mondom neki, hogy nem lehetsz nálunk gyakornok, mert az apád a miniszterelnök? A Szigetnek egyébként kifejezetten jó, hogy a Ráhel ott volt gyakornok, és valaki megérti a miniszterelnök környezetében, hogyan működik ez a piac."

Így legalább a legkirívóbb anomáliákat el lehet vagy lehetett volna magyarázni ennek a körnek. Azóta viszont még nem volt szükség ilyesmire, illetve hát a dohánytörvény esetében mégiscsak lett volna. Akkor egészen Lázár Jánosig nyúlt a lobbi, ami nem lett sikeres, mert a kormányzatnak megmásíthatatlan szándéka volt, hogy a fesztiválokon ne lehessen cigit venni. (Végül az utolsó pillanatban mégis született egy szabályszerű megoldás, az egyik 3. kerületi koncesszió nyertese ugyanis ideiglenesen ott nyitott dohányboltot.)

Az ÁFA

A kulturális fesztiválok után járó ÁFA-kulcs csökkentése is a Sziget-lobbi érdeme, és nem a politikusok fejéből pattant ki. Ehhez az kellet, hogy kábé tíz éven keresztül bogarat ültessenek minden politikus fülébe, hogy a helyzet abszurd: Európában ugyanis átlagosan 10% ÁFA terheli a kulturális rendezvényeket, ezzel szemben 2012-ig a magyar kulcs 27% volt (most 18).

Ami azért nem jó, mert a Sziget például a francia fesztiválokkal versenyez, ahol 100-ból nem 27, hanem csak öt eurót kell befizetni az eladott jegyek után, ráadásul a belső piacuk is valamivel nagyobb és vásárlóképesebb a miénknél.

"Ilyen adóterhek mellett versenyezni olyan volt, mintha mondjuk az olimpiai csapatunknak egyébként csak két dolgot kötnének ki indulás előtt: hogy kinyomják az egyik szemüket, meg eltörik a lábukat, aztán úgy próbálják meg minél eredményesebben képviselni a hazát."

SONY DSC

A támogatások

(Amikor az interjú készült, még nem lehetett tudni, hogy 415 millió forint állami támogatást kapnak a "kiemelkedő nyári fesztiválok". Ennek a pénznek a megoszlásáról még nem sokat tudni, amit igen, hogy ez a Sziget szempontjából elsősorban a Nagyon Balaton programsorozathoz kötődik, és része egy komplett Balaton-fejlesztési projektnek. A Nagyon Balaton lebonyolítója a Sziget Produkciós Iroda, tulajdonosa pedig a Volt Produkció kft.)

A Sziget kft. egyes rendezvényei kapnak állami támogatást (a Sziget és a Balaton Sound nem). A Volt fesztivál költségvetésének nagyjából 5%-a jön az államtól. A szervezők ezeket a pénzeket elmondásuk szerint olyan dolgokra fordítják, ami piaci alapon már nem férne bele, a Volt esetében például a soproni borászatok bemutatására.

Összehasonlításképpen a hazai kulturális rendezvények átlagos támogatása 50%, azaz a költségvetésük felét közpénzek teszik ki. Még a kifejezetten az ifjúsági fesztivál szegmensben, szóval a Sziget versenytársaiként működő rendezvényeken is 25% fölötti a támogatási részarány. A Sziget esetében 10% volt a legmagasabb arány, 2011-ben az előző Orbán-kormány idején.

Emellett vannak olyan együttműködések állami szervekkel, (például a Magyar Turizmus Zrt-vel) amik kölcsönösségi alapon, de a szervezőknek is jelentenek előnyöket, például közösen finanszíroznak néhány fontosabb nemzetközi piacon reklámkampányokat, ami egyszerre hirdeti a fesztiválokat és Magyarországot.

Attól egyébként nem fél Gerendai, hogy ezekért a támogatásokért cserébe esetleg kellemetlen szívességeket kérnének tőlük. Azt állítja, hogy a Sziget mérete miatt az állam vagy a politikusok már nem akarnak beleszólni a működésbe, és a rendezvényt övező nagy médianyilvánosság miatt jobban is teszik, ha nem próbálkoznak ilyesmivel. (Ami azonban nem igaz a hazai rendezvények úgy 80%-ra, akik méretükből fakadóan nem tudják kikerülni, hogy ne kelljen dörgölőzni a helyi politikusokhoz a támogatásokért és az engedélyeztetések miatt.)

SONY DSC

A Sziget magánkézben van, kvázi megboríthatatlan, nem úgy, mint az Origo

"Fura helyzet, ha valaki telekommunikációs cég is egyben, és más területeken élvezhet előnyöket, ha lojális a kormányzat felé, de ha színtisztán azt nézzük, hogy az Origónak van egy tulajdonosa, akinek pedig főleg részvényesek a tulajdonosai, akkor nekik egészen biztosan nem érdekük, hogy a befektetésük  elhiteltelenedjen."

Gerendai azt mondja, hogy a Sziget értékét nem az adja, hogy más nem tudná elhozni ezeket a sztárokat, hanem, hogy azt a nemzetközi ismertséget és kapcsolatrendszert, amin keresztül ma a bérletek közel 90%-át külföldön értékesítik, nem lehet hatalmi szóval kiépíteni, kétharmaddal sem.

Szóval nem is tartanak tőle, hogy valaki elirigyelné tőlük a sikereiket.

Fotók: Danszki Fruzsina

Népszerű
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.
;